A máglya tüzében    

 

Lángol a máglya,

éveket hányva

milliókarát, vörös hajára.

Zsarnokra bőszült igazságtánca

becsal a lángba.

 

Cafranggá tépek

minden gúzs bogot,

s az örök eszmék égő tüzébe

dobom a lelkem,

hagy sisteregjen!

 

Lobbanjon lángra,

gyilkos századok

kanóc-csuhába feszülő szála!

 

Született sebem átok-fekélye

rángat a hangra,

kétezer éve halott lázadó,

szavait hörgi belőlem a szó.

 

Tatárra csaptam, s buktam Muhinál,

átvérzett sok száz törökön vérem

Eger váránál,

és megaláztak ott Világosnál.

Haltam Aradon…

…szétfutott lelkem minden sóhajon!

 

Csillagot láttam, vöröslő égen,

19-ben, kartács tüzében.

Darabos kánkánt léptem reszketen,

míg vergődtem, a halálmenetben.

Aljasult érdek sok lőtt sebében

rohantam lángban, 45 harcos áprilisában.

 

Ott voltam, ahol zászlók, keresztek,

mint  olvadt márvány,

ölelték gyászos kegyelmükbe

a névteleneket.

 

---

 

Oldal: A máglya tüzében
HOSSZÚ ÚTON *** ÁLDATLAN ÖRÖKSÉG - © 2008 - 2024 - monoton.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével a weboldalkészítés gyors! Itt kezdődik a saját weboldalkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat